A fegyver eredete, mint neve is mutatja, igen csak megkérdőjelezhető. Eredetileg nem Magyarországon, hanem Franciaországban kísérletezték ki, Párizs közelében. Az egyik fejlesztő tudós, viszont magyar volt. Ez okból, valamint az Európai Unió közös fegyverkezési programja keretében, a Magyar Hadsereg is kapott ebből a gázból. A Belphegort szokás, harci gáznak, harci drognak, de terror fegyvernek is tekinteni. Az még nem volt teljesen eldöntött, hogy biológiai, vagy vegyi fegyvernek tekinthető e. Egyik kifejlesztője Dr. Károlyi Jonatán eredetileg pszichiáterként végzett. Fő kutatási területe az emberi félelem miben léte, illetve annak okai. Kollégáitól eltérően a megoldást nem az emberi tudatalattiba, hanem az agy kémiai mechanizmusaiban vélte megtalálni. Első kísérletei, ekkor még önkéntes alapon, fóbiás betegekkel történtek, hogy megtudja találni a félelmek, a rettegés ellenszerét. Horgony aktáiban szó esik egy olyan utalásra, mely szerint maga a sötétségtől rettegett korábban, és ennek leküzdése érdekében választotta ezt a hivatást. Kísérletei mérsékelt eredményeket, hoztak. Azt is mondhatnánk, hogy totális kudarcot vallott. Nem, hogy sikerült volna páciensei félelmeit enyhíteni, de az általa létrehozott vegyületek inkább fokozni látszottak azokat. További kísérletektől az Orvosi Kamara eltiltotta. Franciaországba ment továbbképzésre, és, hogy kísérletei számára erkölcsi és anyagi támogatást kapjon. A vártakkal ellentétben azonban a kinti Kamara is elzárkózott. Felkeltette viszont a hadsereg figyelmét. Állást, és lehetőséget kínáltak neki, amit Károlyi, nem habozott elfogadni. A korábban, maga is bizonyos félelmekkel küzdő fiatalemberből, a „félelem nagy királya” lett. Személyiségében észrevehető torzulások lettek megfigyelhetőek. Egyre kevésbé tartotta vissza a hipokratészi eskü. Önző énje egyre inkább felülkerekedett rajta. Józansága és intelligenciája természetesen megakadályozta abban, hogy szembe menjen a hadsereg elvárásaival, sőt. A háborúra kifejlesztette nekik Belphegort. Az első kísérletek félelmetesen jól sikerültek. A Belphegor hatékonysága minden képzeletet felülmúlt. Használhatósága katonai szempontból azonban mégsem mutatkozott kiemelkedőnek. Ennek oka, hogy bár zárt helyeken, sűrű, párás környezetben kiválóan megállta a helyét. A csataterek hosszában, már a levegő képes volt szétoszlatni. Így tehát csak városi, lokális, vagy terror akciókhoz volt alkalmazható. Illetve a titkosszolgálat talált még egy alkalmazási módszert is. A kihallgatásokhoz. Egyetlen nagyszabású sikeres bevetésről tudunk, amikor a Belphegor hadászati sikert hozott. Az angolfordulatot követően bár Hollandia területén angol csapatok állomásoztak, Franciaországból, sikerült diverziós egységeket küldeni Britanniába. Ezen csoportok egyik tagja volt Dr. Károlyi is. Az akció a „Kísértetjárás” fedőnevet kapta. Haloween éjszakájára tervezték az akciót. A tilalmak ellenére Anglia polgári lakossága ugyanis magánkörben, még ha csak magán táraságokban is, de meg tartotta a Haloween-i mulatságot, hogy oldják, a háború okozta feszültséget. A „Hét gonosz” partraszállását apránként rajokban valósították meg. Írországon keresztül csempészték át a felszerelést, melyek színházi kellékeknek voltak feltüntetve. Csakugyan néhány maszk, jelmez, múlt századi, működésképtelen puskák, és kardok; jobbára ezek voltak a csomagokban. A puskákat, már Angliában szerelték át, hogy alkalmasak legyenek tényleges használatra, méghozzá angol töltényekhez kompatibilisen. A „Hét gonosz” tulajdonképpen azt a hét jelmezt jelentette, amiket a diverziós egységek használtak. Mindegyik szerepkörüknek megfelelőt. A Madárijesztő (Dr. Károlyi Jonatán) feladata a koordinálás volt (azaz elsősorban a belphegor szakmai felügyelete). A Patkánybáró (Immanuel Resattiler) és a patkányemberek voltak a végrehajtó egység, illetve futár feladatok ellátásának felelősei. A Zsákosember (Udo Nachtwelzer) a robbantási szakember. Minotaurus (Midas Araxes) és a bikaemberek hátvéd, illetve őrzési feladatokat láttak el. A Pestisdoktor (Claudio Rizzone) és a csuhásai voltak hivatottak a belphegort gyakorlatban alkalmazni. Medúzát és a Gorgó nővéreket (Katya Belszkaja, Eva Richter, Petra Flämeer) orgyilkos és testőr feladatkörben egyaránt alkalmazták. Végül de nem utolsó sorban a fő csapásmérő egység: az Ezredes (Pier Potiot) és a „Skót Gárda” volt. Katonai főparancsnok a szigetre történő megérkezését követően Potiot lett. Addig Károlyi bírta ezen jogköröket is. A gyülekezést, szétszórva a város különböző pontjain, a temetőkben kezdték meg. Így a „Kísértetjárás” első áldozatai, a biztonsági őrök és azok a civilek lettek, akik valami okból ekkor a temetőben tartózkodtak.. Ők voltak a belphegor első éles alanyai, akiknek persze nem adták be időben az ellenszérumot, így legtöbbjük szívrohamban halt meg. A terv nem volt bonyolult a város különböző vízgyűjtő pontjain a belphegort belejuttatják a vízbe, aztán a köd segítségével szétterjeszteni a városban. Akkora balhét csapni amekkorát lehet, hogy elvonja a figyelmet egy sokkal lényegesebb támadási ponttól. A valódi célpont ugyanis Anglia déli erődrendszerei voltak: a légkondicionálóba juttatva, majd a „Skót Gárdát” bevetve akarták ugyanis elfoglalni, de legalábbis semlegesíteni ezeket, egy sikeres invázió előkészítésére. Majd szétszóródni, káoszt és pusztulást hagyva maguk után. Végül átszivárogni Írországba és onnan vissza a kontinensre.